Naiades Danubianae – ókori római táncbemutató

Naiades Danubianae – Ókori római tánccsoport

„Róma a fény”

A felvonulásokat, diadalmeneteket gyakran kísérték táncosok, hogy fokozzák vagy
emelkedettebbé tegyék a hangulatot. Ünnepi eseményeken – például a császár
látogatásakor – a színházakban is felléptek hivatásos táncosok a császár tiszteltére
vagy a győztes hadvezérek diadalmeneteiben.
A Róma a fény című koreográfia ezt az ünnepélyes hangulatot idézi meg, mely
Róma gazdagságát és dicsőségét hirdeti.

„Ariadné fonala”

A gazdag rómaiak szerettek dicsekedni műveltségükkel, ezért gyakran jelenítettek
meg otthonaikban görög mitológiai vagy irodalmi témákat (pl. az étkező falára
festett vagy a padlóra kirakott mozaikokat görög mitológiai témával). A műveltebb
társadalmi rétegeknek szóló előadásokon is gyakran előkerültek a görög témák.
Egy ilyen híres görög mitológiai történet a Minotaurosz, a bikafejű szörny
legendája, akit Theszusz görög hős győzőtt le Ariadné krétai királylány
aranyfonalának segítségével, aki – miután legyőzte a szörnyet – kivezette őt a
labirintusból.
A táncosok a fonal tekergőző, útkereső mozgását utánozza idézik meg Thészeusz
történetét.

„Kalózok”

Mielőtt a rómaiak a Földközi-tengert sajátjuknak, vagyis Mare Nostrumnak nevezhették
volna, a tengert a félelmetes kilikiai kalózok uralták, akik ugyanolyan dörzsöltek és kapzsik
voltak, mint a Spartacus sorozatban. Egyszer még Julius Caesart is elrabolták, hogy
váltságdíjat követeljenek érte. A kalózok rendszeres fosztogatták és part menti városokat,
megbénították a birodalom gabonaellátását, és rettegésben tartották a lakosságot.
A kalózélet azonban korántsem volt olyan romantikus és kalandos, mint a Karib-tenger
kalózai filmekben. Bár minden kikötőben volt szeretőjük és temérdek kincset raboltak, de
életük minden nap veszélyben forgott. Szembe kellett nézniük a szirének halálba csábító
énekével és Neptunusz, a tengerek istenének haragjával.
A táncot egy ókori kasztanyettás szólótáncosnő, egy crotalistria adja elő, mely egyik volt a
számtalan római táncosnő típusnak, akiket főleg hangszereik alapján neveztek el.
A leghíresebb crotalistriák a Birodalom különböző pontjairól (például Hispania déli részéről,
Gadesből, vagyis a mai Cádizból, vagy Alexandriából) érkeztek Rómába. Híresek voltak a
hihetetlenül hajlékony, dinamikus mozdulataikról és a virtuóz ritmusérzékükről. Még Vergilius
is megörökített egy szír crotalistriát, aki egy füstös ókori tavernákban bűvölte el a közönséget
a hangszertudásával és érzéki mozdulataival.

„Najádok”

Róma évszázadokon át vívott háborúkat a Kelet nagy birodalmaival, először a
Parthus, majd a Perzsa Birodalommal. A hadjáratok során rengeteg keleti hadifogoly
került Rómába rabszolgaként. A képzett perzsa zenészeket, énekeseket és
táncosokat a római arisztokrácia rendkívül nagyra becsülte, és előszeretettel
vásárolta meg őket magánünnepségek, lakomák szórakoztatására.
A rómaiak számára a perzsa kultúra a fenséges, de egyben dekadens luxust
szimbolizálta. A perzsa táncosok mozgásvilága teljesen eltért a merevebb római
vagy a fegyelmezettebb görög stílustól.
Jellemzőek voltak rájuk a lágy, kígyózó felsőtest-mozdulatok, a karok expresszív
használata és a virtuóz forgások.
A najádok a görög-római mitológiában az édesvizek – források, patakok, folyók és kutak –
isteni női megtestesítői, nimfái voltak.
A nimfák témája az ókori luxusvillák és középületek elmaradhatatlan dísze volt. A
kertekben, fürdőkben és a nyilvános vízvezetékek végpontjain (amelyek vizét az
istennők áldásának tartották) gyakran állítottak fel róluk készült szobrokat és
mozaikokat.
A római mozaikokon, falfestményeken és szobrokon a najádokat az örök fiatalság és
szépség megtestesítőiként meztelenül vagy könnyű, áttetsző, vízszerűen omló
leplekben ábrázolták. Gyakran csoportosan, egymásba kapaszkodva, vagy
folyóistenek és faunok társaságában táncolva jelenítették meg őket.
A táncosok lágy, hullámzó mozdulatai remekül visszaadják a vízi nimfák áramló,
sellőszerű mozgását. A karok hullámzása olyan hatást kelt, mint a lassan áramló
patakok, a fodrozódó vízfelület vagy a vízinövények mozgása a sodrásban.